A roma felzárkóztatás fontosságára a magyarok hívták fel a figyelmet Európában, és mi fogalmaztuk meg az első arra adandó válaszokat – jelentette ki Hölvényi György KDNP-s európai parlamenti képviselő a Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózatának és a Roma Szakkollégiumok Egyesületének eredményeit bemutató nemzetközi konferencián kedden Brüsszelben.

A magyar delegáció Hölvényi György meghívására tett látogatásának célja az volt, hogy az európai közvélemény és a szakpolitikusok is megismerjék az egyedülálló magyar integrációs hálózatokat.
„A roma szakkollégiumok bemutatásával több mint egy évtizedes hagyományt folytatunk itt Brüsszelben. 2012-ben a cigánypasztorációt az elsők között felvállaló görögkatolikus Hajdúdorogi Főegyházmegye eredményeit ismertettük meg az Európai Parlamenttel. Az egyházak mint akkor, most is a jó gyakorlattal mutatnak példát a hatékony integrációra” – hangsúlyozta a konferencián elmondott nyitóbeszédében az EP-képviselő.
„Ma az egyházak szerepvállalását kell kiemelnünk a romák társadalmi felzárkóztatásában” – mutatott rá a képviselő. Az általuk életre hívott és ma bemutatott 11 roma szakkollégium nélkülözhetetlen e társadalmi kihívás megoldásban. Évente 350 fiatal folytat tanulmányokat ezekben az intézményekben. Ennek köszönhetően már közel 500 diplomás, egykori szakkollégista segíti az ügyet Magyarországon” – tette hozzá.
Hölvényi György emlékeztetett: a magyar kormány már 2010-ben felvállalta a roma felzárkózás ügyét, és elfogadta az erről szóló stratégiát, a megoldáshoz pedig a munka, valamint a tanulás eszközét választotta. „Mindez nem hozhatott volna sikereket az egyházak nélkül. Eközben az Európai Unió nagy részén egyszerűen nem értik ezt a kihívást. Az első magyar uniós elnökség az uniós roma keretstratégia elfogadtatásával elérte, hogy a romaügy európai üggyé váljon” – zárta nyitóbeszédét a kereszténydemokrata képviselő.
Az MTI-nek adott nyilatkozatában a képviselő elmondta, a látogatás célja volt az is, hogy bemutassák azt úgynevezett jó gyakorlatot, amelyet a roma integráció területén Magyarország kigondolt, elért. „Mi ebben hiszünk, és ezt meg kell mutatni, mert ez egy olyan magyar gyakorlat, amit mások is nyugodtan követhetnek” – hangsúlyozta.
A képviselő azzal kapcsolatban, hogy az EP tavaly elfogadta a jogállamiságot vizsgáló Gwendoline Delbos-Corfield uniós parlamenti képviselő nevéhez kötődő jelentést, amely kiemelte a magyarországi romák hátrányos helyzetét, úgy fogalmazott: a jelentés szerzője „eszközökben nem igazán válogatva ebből próbált politikai tőkét kovácsolni”. Hozzátette, hogy „természetesen létezik romaügy, de hogy a magyar kormány ne akarná ezt megoldani, az egyszerűen nem igaz.”
Mint mondta, nyilvánvaló, hogy a romák sorsa és Magyarország jövője összekapcsolódik, és a felzárkózásnak egy olyan lehetősége adott ma Magyarországon, amely előtte nem létezett.
Az eseményen Járóka Lívia, a Fidesz európai parlamenti képviselője a roma egyetemisták előtt álló feladatokról beszélt. Kiemelte, hogy mindaz, amit eddig elértek a romaintegráció területén, csakis akkor váltja be a hozzáfűzött reményeket, ha a művelt roma fiatalok át tudják venni a romapolitika alakítását az elődöktől. „Ehhez pedig elengedhetetlen az a szakkollégiumi hálózat, amely számos roma fiatalnak segít elérni céljait” – emelte ki Járóka.
„A jövőben nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk a jó gyakorlatok népszerűsítésére, a helyi roma vezetők és fiatal diplomások aktív bevonására. Csakis ezáltal biztosítható az átláthatóság és garantálható a siker” – hangsúlyozta a képviselő. – Ebben a munkában pedig nagy segítség azon egyházak áldozatos szerepvállalása, amelyek jelenlétükkel és szaktudásukkal támogatják fiataljaink integrációját Magyarországon – tette hozzá.