Magyarország a leghatékonyabb környezetvédők közé tartozik Európában, és a káros anyagok kibocsátására vállalt kötelezettségeit is teljesíteni fogja – mondta az innovációs és technológiai miniszter pénteken a Budapest Climate Summit konferencián.

Palkovics László kijelentette, hogy Magyarország, vállalásának megfelelően, 2030-ra 40 százalékkal csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást.
A 2050-re tervezett 95 százalékos mérséklés a számítások alapján 50 ezer milliárd forint beruházással szintén megvalósítható, de uniós szinten csak akkor lehet esély rá, ha Magyarországhoz hasonlóan a tagállamok mindegyike képes 10 éven belül a 40 százalékos csökkentésre – tette hozzá.
A miniszter nem tartja kizártnak, hogy belföldön ezt az arányt sikerül felülmúlni, hiszen a magyar kibocsátás az elmúlt évek gazdasági fellendülése mellett is 33 százalékkal alacsonyabb, mint 30 éve volt.     Palkovics László a hatékony intézkedésekben látja a fenntartható fejlődés garanciáját.
A koronavírus-járvány miatt a nyilvánosságban háttérbe szorult a klímavédelem, de a kormány ilyenkor is ellátja az ehhez kapcsolódó kötelességeit. Nem állt le környezetvédelmet támogató stratégia- és törvényalkotás, az év végéig elkészülhet a tiszta fejlődés stratégiája, folytatódik az elektromos buszok beszerzése, az elektromos járművek vásárlására hamarosan új pályázatok jelennek meg, a háztartási napelemek beszerzéséhez célzott támogatásra számíthatnak a hátrányos helyzetű térségek – mondta.
A belföldi energiatermelés több mint 90 százaléka szén-dioxid-mentessé válik, de ehhez Magyarországnak és Európának szüksége van a nukleáris energiára – hangsúlyozta Palkovics László.
Hozzátette ugyanakkor, hogy az atomerőművekkel szemben leggyakrabban hangoztatott kifogás, a nukleáris hulladékok elhelyezése a magyar kutatásoknak köszönhetően egyszerűsödhet, hiszen elképzelhető, hogy a lézeres lebontás révén nem kell évezredekig tárolni a fűtőelemeket.     A budapesti klímarendezvényt online bejelentkezésben üdvözölte az Európai Bizottság Európai Zöld Megállapodásért felelős ügyvezető alelnöke is. Frans Timmermans kijelentette, hogy a fenntarthatósági fordulat nem választás kérdése, hiszen az emberiség túlélése múlik rajta.
Véleménye szerint a növekedést el kell szakítani a korlátlan energiafelhasználástól, az átalakulásnak ez lesz a központi kérdése.
A megoldások ma már rendelkezésre állnak, Európának tehát példát kell mutatni a világnak a klímacélok teljesítésében – tette hozzá.
Az uniós vezető súlyos környezeti következményekre figyelmeztetett, és nem csupán a távoli jövőben, hiszen – mint mondta – az előjelekkel az emberiség már most kénytelen szembesülni.
A tények makacs dolgok, a fiatalok már az utcán harcolnak a jövőjükért – fogalmazott Frans Timmermanns.