A magyar kormány 21 pontos gazdaságpolitikai akcióterve olyan intézkedéscsomag, amely a vállalkozások fejlesztését, a munkaerőpiacot és a családok helyzetbe hozását együttesen szolgálja – mondta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) közgazdász professzora az M1 aktuális csatorna 48 perc című hírháttérműsorában csütörtök este.
Lentner Csaba szavai szerint ennek az akciótervnek talán legfontosabb eleme a munkáshitel bevezetése volt, amellyel nemcsak a fiatalok, hanem a családok is jól járnak.
Erős a kormány motivációja arra, hogy a családok támogatását a munkáshitelen keresztül megvalósítsa, mert az állam által biztosított kamatmentes hitellel a fiatalok egzisztenciát tudnak teremteni, vállalkozást tudnak indítani, amivel a családjukat is biztonságosan el tudják tartani
– mutatott rá a professzor.
Hozzátette, a többi állami garancia igénybevételével, például a 25 év alattiak személyi jövedelemadó-kedvezményével, az albérlettámogatással, az első házasok kedvezményével, a csok és a babaváró hitel felvételével, illetve a vidéki otthonfelújítási források felhasználásával további komoly segítséget kaphatnak az életkezdéshez a fiatalok.
Ezekkel a juttatásokkal már nem igaz az az állítás, hogy a magyar munkaerő 75 százalékos bérdeficitben van Nyugat-Európához képest, mert összjavadalmazásban, a fizetéseket kiegészítő juttatásokkal együtt versenyképes a magyar munkaerőpiac – vélekedett Lentner Csaba.
Az NKE közgazdász professzora a magyar gazdaság elmúlt tizenöt évét elemezve arról beszélt, 2010 után a gazdaság kezdett kifehéredni, háttérbe szorult az adóelkerülés, alacsonyak lettek a forgalom- és a jövedelem típusú adók, bevezették az online számlázási és a közúti árufuvarozási rendszert, 36 százalékról 15 százalékra csökkent a személyi jövedelemadó és bevezettek számos adókedvezményt.
Ez a magyar modell, vagyis a fizetőképes kereslet motiválta gazdaság 2010 és 2019 között sikeres volt, azaz „az elmúlt száz év legsikeresebb évtizedét valósítottuk meg az előző évtizedben”
– fogalmazott a közgazdász szakember.
A 2020 és 2024 közötti időszakról szólva azt mondta, „öt szűk esztendő van mögöttünk”, amit nem a magyar kormány vagy a nemzeti bank monetáris politikája okozott, hanem külső, externáliás hatások, mint a koronavírus-járvány és az orosz-ukrán háború.
Emlékeztetett, a kormány ez idő alatt is emelte a szociális juttatásokat és a béreket, ágazati bértámogatásokat adott, folyamatosan bérmegállapodásokat kötött a szakszervezetekkel és a munkástanácsokkal, vagyis a válság ellenére is áramlott a fizetőképes kereslet.
Arra a műsorvezetői kérdésre, hogy ezekből mit látnak a mai fiatalok, a szakember azt válaszolta, harminc évvel ezelőtt, a Bokros-csomag idején megszorításokat vezettek be a szocialista kormányok, elvették a családtámogatásokat, harminc százalékkal visszaesett a nyugdíjak vásárlóértéke és több százezer munkanélküli volt.
„Tehát azok a diákok, akik a Gyurcsány államtitkáraitól tanulják a közgazdaságtant, én nem gondolom, hogy a valós helyzetet ismerik meg az előadásokból” – vélekedett, majd hozzátette, a jelenlegi polgári értelmiség azon dolgozik, hogy jó modellt adjon, közösen megvitassák a kormány intézkedéseit és ezeket közvetítsék a társadalmi csoportok felé.
A közgazdász a magyarok pénzügyi kultúrájával kapcsolatos felvetésre úgy reagált, a legnagyobb kihívás a társadalom internetet és a banki platformokat nem használó tagjainak online elérése, az őket sújtó pénzügyi kirekesztődés mérséklése lesz, az ő képességeiket kell fejleszteni.
A kis- és közepes vállalkozások fontosságát hangsúlyozva Lentner Csaba kifejtette, az állam a Demján Sándor Programon keresztül a kkv-k a pénzügyi kapacitását, méretét és hatékonyságát szeretné növelni úgy, hogy fokozza a piaci jelenlétüket és megnyissa számukra az exportpiacokra való kijutás lehetőségét.
Ennek van manapság nemzetmegtartó ereje, a 21. század elején a kis- és középvállalati szektor az, ami a nemzetet meg fogja tudni majd tartani – hangoztatta.
A külgazdaságra utalva a szakember szerint az „innováció csúcsa”, epicentruma a Távol-Keleten van, ezért jó, hogy tizenöt évvel ezelőtt elkezdődött a keleti nyitás gazdaságpolitikája.
Az Európai Unióról szólva azt mondta, az EU gazdaságilag, versenyképességi szempontból meggyengült, a korábban évtizedeken át fejlettnek tekintett európai modell, a német gazdaság kudarcot vallott, így Magyarország számára most már kényszer a modellváltás.
A távol-keleti, illetve az amerikai közvetlen működőtőke befektetések bőségesen kárpótolni fogják azt az importkorlátozást és vámprotekcionista intézkedéseket, amit az európai termékekre kivet az Egyesült Államok
– fejtette ki Lentner Csaba.
Az idei magyar gazdasági növekedést firtató kérdésre az NKE professzora azt mondta, ez másfél-két százalék lehet, ami „kincstári optimizmus”, de az a jó gazdasági növekedés, ami minden társadalmi réteget jövedelem hatásaiban elér.