Nemzetközi léptékben is az élmezőnybe tartoznak Magyarország zöld átállással kapcsolatos eredményei, mivel már idén átlépte a 7400 megawattot a napelemes rendszerek összes beépített teljesítménye – mondta az energiaügyi miniszter a Mandinernek adott, szombaton megjelent interjúban.
Lantos Csaba hozzátette, hogy korábban 2030-ra vártak 6000 megawattnyi összes napenergia kapacitást az országban.
A miniszter közölte, Magyarország először 2022-ben tudta napenergia-kapacitását éves szinten 1 gigawatt feletti mértékben növelni. Ezt a múlt évben több mint 1600 megawattos újabb történelmi rekorddal sikerült felülmúlni.
Kiemelte, hogy idén november végéig 1400 megawattnyi naperőművi teljesítmény épült ki, ezzel a harmadik egymást követő évben haladja meg az ország az éves 1 gigawattos növekedési szintet.
Lantos Csaba kijelentette, „nemzetközi léptékben is az élmezőnybe tartoznak az eredményeink”. Ugyanis az elmúlt években mindössze húsz-harminc ország produkált 1 gigawatt feletti éves bővülést a világon.
Az uniós tagállamok közül Magyarországon nőtt a harmadik legnagyobb arányban az időjárásfüggő megújuló kapacitás 2019-ről 2023-ra. A napelemes rendszerek itthoni aránya az áramtermelésben a világon a harmadik, Európában pedig a második legmagasabb volt tavaly.
„Ezzel nemcsak önellátási képességeinket, energiaszuverenitásunkat erősítjük, hanem sokat lépünk előre a klímavállalások teljesítésében is”
– mondta a tárcavezető.
Arra a kérdésre, hogy mi ennek a haszna a háztartások számára Lantos Csaba elmondta, a legutóbbi népszámlálás adatai alapján a 2010 óta épült, legalább 100 négyzetméteres lakóingatlanok negyedén van napelem.
„A magyar családok tehát világosan látják a hasznokat, hajlandóak erőfeszítéseket tenni saját energiatermelésük érdekében. Értik és a gyakorlatba ültetik azt a gondolatot, amely szerint a legjobb az önállóan megtermelt és lehetőség szerint helyben fel is használt elektromos áram” – fejtette ki a miniszter.
Az energiaárakról Lantos Csaba elmondta, az elmúlt két év egyik legnagyobb eredményének tartja, hogy a háborús energiaválságra reagálva sikerült megőrizni a rezsicsökkentést, és mérsékelni az ország energiafüggőségét. A magyar családok Európa legalacsonyabb áram- és gázárait fizetik mindmáig – fűzte hozzá a tárcavezető.
Kiemelte, hogy
a rezsicsökkentést minden külső és belső támadás dacára 2025-ben is fenntartják.
Egyúttal hangsúlyozta, hogy idén sem lesz gond, a gáztárolók töltöttségi szintje megfelelő, akkor sem kell ellátási nehézségekkel számolni a télen, ha az újévben a várakozásoknak megfelelően tényleg leáll az ukrajnai gáztranzit.
Arra a felvetésre, hogy 2030 fontos év lehet, hiszen a magyar állam komoly klímacélú vállalásokat tett, a miniszter elmondta, már most több mint ötödével múlják felül az összes napelemes teljesítményben korábban 2030-ra kitűzött célszámot. Ezért megemelték a várakozást a felülvizsgált Nemzeti Energia- és Klímatervben (NEKT) 12 000 megawattra.
Rámutatott, az üvegházhatású gázok kibocsátását tekintve pedig vállalták, hogy azt 1990-hez képest 40 százalékkal csökkentik.
Tavaly a hazai kibocsátás 9,5 százalékkal csökkent az előző évhez képest, így összességében már 43 százalékos csökkenésnél tartanak. Ezért az idei felülvizsgálat eredményeként arra vállalkoztak, hogy a bázisévhez mérten megfelezik a kibocsátást a következő évtized kezdetére.
Azt mondta, az áramigények emelkedése arra is utal, hogy helyreáll a gazdasági növekedés, többet termelnek a gyárak.
Jelezte ugyanakkor, hogy áramtermelő alaperőművek nélkül megfizethető, versenyképes energiaköltségekkel nem tud működni egy ország, ezért kezdeményezték a paksi blokkok üzemidő-hosszabbításait és ezért épül Paks II.
Hozzátette, hogy nagy kapacitású gázerőművekkel is számolnak, amelyek 2028-ra készülhetnek el: ezek egyike a Mátrai Erőmű visontai telephelyén, a másik pedig az egykori tiszaújvárosi hőerőmű területén épülhet fel.
Az akkumulátor-kapacitások bővítéséről pedig megjegyezte, a családoknak a Napenergia Plusz Programmal segítenek, amelyben napelem és energiatároló egyidejű beszerzéséhez kínáltak támogatást.
Júliusig mintegy 32 ezer előregisztrációs kérelem érkezett be, nyáron meg is emelték a keretösszeget 105,8 milliárd forintra. A 4,1 millió forintos átlagos támogatási igényt figyelembe véve ebből több mint 25 ezer fejlesztésre futhatja.
Ezen a területen az ipari méretű kapacitásbővítések adják a másik irányt. Két programban csaknem 100 milliárd forinttal ösztönzik az ipari energiatárolók telepítését.