Szilárd jogi és politikai keretek védik a romániai nemzeti kisebbségek jogait, azonban bizonytalan a kisebbségi nyelvhasználati jogok jövője Romániában – közölte a strasbourgi székhelyű, 46 tagot számláló Európa Tanács (ET) kisebbségvédelmi szaktestülete kedden.

Az Európa Tanács felügyelete alatt működő nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény tanácsadó bizottsága (FCNM) jelentésében mindenekelőtt azt írta, a Romániában elismert húsz nemzeti kisebbség „nagylelkű” pénzügyi támogatásban részesül kultúrája előmozdításához és védelméhez, valamint biztosított részvételük a politikai döntéshozó testületekben.
Kiemelték ugyanakkor: számos kérdéssel azonban foglalkozni kell, például a kisebbségi nyelvhasználat jogának jövőbeni biztosításával kapcsolatos bizonytalansággal, a romákkal szembeni diszkriminációval az oktatásban, valamint a nemzeti kisebbségekkel szemben elkövetett rendőri visszaélések kivizsgálásával és szankcionálásával.
Közölték, a 2022-es népszámlálás a nemzeti kisebbségekhez tartozók számának csökkenését rögzítette. A visszaesés – a szakértők véleménye szerint – bizonytalansághoz vezet a kisebbségi nyelvhasználat jogának jövőbeni megvalósítását illetően a közigazgatásban, a bíróságok előtt és a közterületi jelzések esetében, mivel – mint emlékeztettek – a nyelvi jogok használatának feltétele, hogy a nemzetiséghez tartozók aránya nem süllyedhet 20 százalék alá az érintett településen. A szaktestület arra kérte az illetékes román hatóságokat, hogy óvatosan járjanak el a 20 százalékos küszöb alkalmazásakor, és e küszöb helyett egy abszolút szám használatát javasolták. A szakértők továbbá sajnálatukat fejezték ki, hogy a román kormány még mindig nem hagyta jóvá a hatályos jogszabályok által megkövetelt kétnyelvű közigazgatási nyomtatványok használatát.
Elismerték, hogy a kisebbségi nyelvű oktatási rendszer továbbra is működik, egyes nyelveken azonban tanárhiány jelentkezik. A szakértők szerint az illetékes román hatóságok erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy javítsák a nemzeti kisebbségek bemutatását az oktatási anyagokban, és tájékoztatást adnak a kisebbségi kultúrákról és a holokausztról. Mindenek ellenére a hatóságoknak többet kell tenniük a roma és zsidó kisebbségek történelmének megismertetéséért és ezen csoportok jelenlegi helyzetének javításáért – emelték ki.
Végezetül megjegyezték, az illetékes román hatóságok jelentős összegeket fektetnek a kultúrák közötti párbeszéd előmozdításába. Azt írták: míg az antiszemitizmus és különösen a cigányellenesség továbbra is jelen van, Románia lakosságának túlnyomó többsége egyéni szinten nem érzékel távolságot a románok és a magyarok között. Politikai szinten azonban több esemény is heves vitákat váltott ki a történelem eltérő értelmezéseiről, valamint a zászlók és himnuszok használatáról – emelte ki jelentésében az Európa Tanács (ET) kisebbségvédelmi szaktestülete.