Az emberi jogok helyzete az egész világban romlik, az Európai Unió elfogadhatatlannak tartja az emberi jogok egyetemességének egyre gyakoribb megkérdőjelezését egyre több országban – jelentette ki Didier Reynders, az Európai Bizottság igazságügyért felelős tagja kedden Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésén.

Az emberi jogok és a demokrácia helyzetéről, valamint az Európai Unió ezzel kapcsolatos politikájáról szóló 2022-es éves jelentéséről tartott EP-vitán Didier Reynders hangsúlyozta, hogy az emberi jogok biztosítása nem választás kérdése, ezek a jogok az emberi méltóság alapját képezik.
Kijelentette: az EU elítéli az emberi jogi jogsértéseket, elkövetőivel szemben szankciókat vezet be. Támogatja a hágai központú Nemzetközi Büntetőbíróságot (ICC), rendkívüli finanszírozást nyújt az Ukrajnában Oroszország által elkövetett háborús bűnök elkövetőinek felelősségre vonására, valamint minden eszközt felhasznál arra, hogy védje és támogassa az emberi jogok és a demokrácia védelmezőit szerte a világban.
Elmondta, hogy az Európai Bizottság tavaly jogszabály elfogadását javasolta a kényszermunkával készült termékek kitiltásáról az unió piacáról, a nők és a lányok védelme pedig továbbra is a brüsszeli testület intézkedéseinek középpontjában szerepel. Az Európai Bizottság el kívánja érni, hogy 2023-ban megfordítsa az emberi jogok romlásának globális folyamatait – tette hozzá az igazságügyi biztos.
Trócsányi László, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselője felszólalásában hangsúlyozta, hogy az emberi jogok az elmúlt 75 évben nemzetközi üggyé váltak, áthatva a nemzeti, nemzetközi politikát és jogalkotást. Arra hívta fel a figyelmet, hogy e témáról egy általános jelentést elfogadni rendkívül nagy körültekintést és felelősséget feltételez. A jelentésben leírtakkal szemben az emberi jogok ugyanis nem általában léteznek, hanem mindig egy adott emberi közösség kultúrájában. Az emberi jogok egyetemesek, de nem uniformizáltak – hangsúlyozta.
“Mást gondolnak a földkerekség egyes részein az egyén és a közösség viszonyáról, a nemi szerepekről, az állam és az egyház kapcsolatáról, a véleménynyilvánítás, valamint más alapjogok funkcióiról és határairól. Óvakodni kell attól, hogy amikor az emberi jogok egyetemességéről beszélünk, akkor az ne ideológiai preferenciák terjesztésének eszköze legyen” – fogalmazott Trócsányi László, és sajnálatosnak nevezte, hogy a jelentésben a döntések megfelelő szinten történő meghozatalára utaló szubszidiaritás szó egyetlenegyszer sem szerepel.
Hölvényi György, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) EP-képviselője felszólalásában üdvözlendőnek nevezete, hogy a jelentés kiáll a nemzeti, etnikai és nyelvi kisebbségek jogaiért. Ugyanígy előremutató annak felismerése, hogy a migráció kiváltó okait helyben kell kezelni – mondta. Figyelmeztetett azonban arra, hogy a jelentés mégis az Európai Parlament hitelességét veszélyezteti, ugyanis a vallás szabad gyakorlását állítja szembe az egyetemes emberi jogok politikai célú értelmezésével.
“Több ezer éves vallási közösségeken számon kéri az ateizmushoz, az abortuszhoz vagy a nemi irányultsághoz való jog elismerését” – fogalmazott a néppárti politikus, majd hozzátette, a vallásszabadság helyett a vallásszabadság korlátozása kerül előtérbe. Ez nem kevesebb, mint a különböző felekezetek és egyházak autonómiájának megsértése az egész világon – emelte ki.
“Nem feladatunk az emberi jogok újraértelmezése. Ne hagyjuk, hogy a természetjogban gyökerező szabadságjogok eszméje elveszítse értelmét” – tette hozzá felszólalásában Hölvényi György.