Oroszország folytatja a “különleges hadműveletet” a Nyugat Ukrajnának nyújtott masszív támogatása ellenére – jelentette ki Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnök csütörtökön a külföldi katonai attaséknak tartott moszkvai tájékoztatóján.

Geraszimov szerint az orosz fegyveres erők “folytatják a különleges hadműveletet, a legfőbb főparancsnok (Vlagyimir Putyin elnök) által meghatározott összes feladat végrehajtása érdekében”. A hadseregtábornok a harcokat az “elkeseredett” jelzővel minősítette és azzal vádolta meg Kijevet, hogy “terrorista módszereket” alkalmaz a harcban, a zaporizzsjai atomerőmű bombázásával pedig “nukleáris terrorista taktikához” folyamodik.
Értékelése szerint a helyzet a 815 kilométeres érintkezési vonalon mára stabilizálódott, az orosz hadsereg pedig fő erőfeszítéseit a Donyecki Népköztársaság “felszabadításának” befejezésére összpontosítja. (Putyin elnök szeptember 21-én több mint ezer kilométeres frontvonalról számolt be.)
A beszámoló szerint az orosz hadsereg több mint 1300 kritikus célpontot talált el nagy hatótávolságú, precíziós rakétákkal, ami jelentősen csökkentette az ukrán fegyveres erők harcképességét és megzavarta a parancsnoki és irányítási rendszerét, megbénította a hadiipari komplexumot és megnehezítette a katonai szállítmányozást. A tábornok elmondta, hogy először alkalmazták harci körülmények között a Kinzsal hiperszonikus rendszert, amely “nagy hatékonyságról és az Ukrajnában telepített légvédelmi rendszerekkel szembeni sebezhetetlenségről tett tanúbizonyságot”.
Geraszimov állítása szerint az orosz haderő és harcászati légierő naponta mintegy 150 bevetést hajt végre, és már több mint 11 ezer egységnyi ukrán fegyverzetet és felszerelést semmisített meg. A drónok alkalmazásának köszönhetően több mint 600 célpontot likvidáltak.
Azzal vádolta meg az Egyesült Államokat és szövetségeseit, hogy “a konfliktus elhúzódó jellegűvé tétele” érdekében fokozzák az Ukrajnának nyújtott katonai támogatást. Azt mondta, hogy a Kijevnek nyújtott külföldi pénzügyi támogatás már csaknem eléri a 100 milliárd dollárt.
A Geraszimov által ismertetett adatok szerint a Nyugat a háború kezdete óta több mint 350 harckocsit és mintegy ezer páncélozott harcjárművet, mintegy 700 tüzérségi rendszert és 100 rakétasorozatvetőt, valamint több mint 5300 hordozható légvédelmi rakétarendszert és 130 ezer páncéltörő fegyvert adott át az ukrán félnek. A nyugati országok emellett négy repülőgépet és több mint 30 helikoptert, valamint legalább ötezer drónt szállítottak Ukrajnának.
Geraszimov abban hibáztatja a Nyugatot, hogy gyakorlatilag felszámolta a globális fegyverzetellenőrzési rendszert. Az egyetlen megmaradt eszköz, a stratégiai támadófegyverek további csökkentésére és korlátozására vonatkozó Új START egyezmény a világjárványban bevezetett korlátozások miatt nem működik “rendeltetésszerűen”.
Az Egyesült Államok az orosz vezérkari főnök szerint a NATO-t olyan eszköznek tekinti, amellyel a saját érdekeit védi meg az európai országok biztonságának rovására. Álláspontja értelmében a szövetség fellépése fokozza a feszültséget és csökkenti a biztonságot az Oroszországgal való érintkezési vonal mentén, eközben pedig a szervezet megkísérli kiterjeszteni befolyását az euroatlanti térségen túlra.
A tábornok azzal is megvádolta Washingtont és szövetségeseit, hogy kiélezik a konfrontációt Oroszországgal az Északi-sarkvidéken, valamint hogy megkérdőjelezik Moszkva jogát az északi tengeri útvonalra, ami szerinte “a régió biztonságának egyik fő kihívása”.
Az orosz értékelés értelmében a Nyugat negatívan befolyásolja a közép-ázsiai helyzetet is, és befolyásának megerősítésére törekszik a kaukázusontúli térségben, egyebek között a hegyi-karabahi probléma megoldásába való, megoldást színlelő beavatkozással.
Az ázsiai-csendes-óceáni térségben az Egyesült Államok Geraszimov szerint a meglévő együttműködési rendszer lerombolására és a helyzet destabilizálására törekszik “a Tajvan függetlenségét támogató, Kínával szembeni provokatív intézkedésekkel”. Úgy ítélte meg, hogy Oroszország és Kína jogosan reagál közös járőrözéssel és gyakorlatokkal az “agresszív” amerikai haderő-fejlesztésre. Mint mondta, Moszkva nem fogja követni Washington példáját abban, hogy új szövetségeket és választóvonalakat hozzon létre a régióban.
Oroszország feladatai között nevezte meg a védelmi képességek tervszerű megerősítését. Közölte, hogy idén több mint 3100 páncélos, rakéta-tüzérségi és egyéb fegyvert állítottak hadrendbe, a légierőt pedig “korszerű repülőgép-rendszerekkel és modernizált harci helikopterekkel” látták el. Bejelentette, hogy az orosz és fehérorosz hadsereg jövőre Zapad-2023 (Nyugat 2023) és Scsit Szojuza-2023 (a Szövetség Pajzsa-2023) kódnéven közös hadgyakorlatot tart, amelyre a tervek szerint partnerországokból is meghívnak kontingenseket.
A védelmi minisztérium prioritása továbbra is a Független Államok Közösségnek (FÁK) tagországaival való partnerségi és szövetségi kapcsolatok fejlesztése, valamint a Kollektív Védelmi Szerződés Szervezete (ODKB) katonai komponensével és a Sanghaji Együttműködési Szervezet tagállamai katonai tárcáival való együttműködés.