A várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal, az eddigi 1,00 százalékról 1,25 százalékra, tizenhárom évi csúcsra emelte alapkamatát a Bank of England.

A brit jegybank monetáris tanácsa a kamatdöntés csütörtöki bejelentésével egy időben ismertetett, felülvizsgált előrejelzésében közölte, hogy az infláció 11 százalék feletti tetőzésével számol az idén.
A brit kormány által a Bank of England számára előírt éves inflációs cél 2 százalék.
A kilenctagú monetáris tanács – csakúgy, mint a legutóbbi kamatdöntő ülésen – 6-3 arányban voksolt a 25 bázispontos emelésre. Három tanácstag ezúttal is arra szavazott, hogy az alapkamat 50 bázisponttal emelkedjen.
A Bank of England – az EU-n kívüli legnagyobb európai gazdaság jegybankja – december 16-án kezdte jelenlegi szigorítási ciklusát az addigi 0,10 százalékos rekordmélységű kamatszintről.
A csütörtökön bejelentett ötödik kamatemeléssel a brit jegybanki alapkamat 2009 januárja, a globális pénzügyi válság időszaka óta először jár ismét 1,00 százalék felett.
A szigorítási ciklus fő hajtóereje az évtizedek óta nem tapasztalt ütemű infláció.
A brit statisztikai hivatal legfrissebb adatai szerint a tizenkét havi brit fogyasztói árindex (CPI) áprilisban 9 százalékos volt a márciusi 7 százalék után.
Az áprilisi tizenkét havi inflációs ütem a legmagasabb volt azóta, hogy az éves nagy-britanniai infláció havi rendszerességű mérése a jelenlegi módszertannal 1997 januárjában megkezdődött. A modellezéssel még korábbra visszaszámolt adatok alapján azonban legutóbb 1982-ben – vagyis éppen negyven éve – volt az áprilisinál gyorsabb az éves brit infláció.
A Bank of England monetáris tanácsa a kamatdöntés csütörtöki bejelentéséhez fűzött indoklásában az inflációs ütem még további gyorsulását valószínűsítette, közölve: azzal számol, hogy a tizenkét havi infláció a következő néhány hónapban 9 százalék fölé gyorsul, és októberben valamivel meghaladja a 11 százalékot, mindenekelőtt a háztartási energiaárak várható emelkedése miatt.
A monetáris bizottság csütörtöki elemzésében szerepel ugyanakkor az is, hogy a Bank of England a vártnál gyengébb áprilisi gazdasági teljesítmény miatt a második negyedév egészében a brit hazai össztermék (GDP) 0,3 százalékos negyedéves összevetésű visszaesésére számít.
A brit statisztikai hivatal e héten ismertetett első becslése szerint a brit GDP-érték 0,3 százalékkal esett áprilisban az előző hónaphoz képest.
Márciusban 0,1 százalékos havi GDP-csökkenést mértek, vagyis a brit gazdaság teljesítménye két egymást követő hónapban csökkent.
A Bank of England monetáris tanácsa az újabb kamatemeléshez fűzött csütörtöki elemzésében azonban egyértelmű utalást tett arra, hogy jelenleg elsősorban az infláció megfékezésére összpontosítja figyelmét.
A jegyzőkönyv úgy fogalmaz, hogy a tanács különösen éberen figyeli a további tartós inflációs nyomásra utaló jeleket, és szükség esetén erőteljes válaszlépéseket tesz.
Neil Williams, az egyik tekintélyes londoni gazdaságpolitikai és monetáris elemzőház, az Official Monetary and Financial Institutions Forum (OMFIF) főközgazdásza a kamatdöntés csütörtöki bejelentése utáni kommentárjában hangsúlyozta: e válaszlépések nem feltétlenül jelentenek további kamatemeléseket, a Bank of England az aktív kvantitatív szigorítás eszközével is élhet, vagyis hozzákezdhet a mennyiségi enyhítési ciklus alatt vásárolt eszközállomány értékesítéséhez.
Williams szerint a jegybanki kamatszint így az egyébként várhatónál alacsonyabb szinten tetőzhet.
Egy másik nagy londoni elemzőműhely, a Capital Economics csütörtöki értékelése szerint azonban a brit jegybank még mindig túlságosan nagy hangsúlyt helyez a gazdaság gyenge teljesítményére az inflációval szemben. A ház szerint ezt jelzi az is, hogy a Bank of England az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve 75 bázispontos legutóbbi kamatemelése után is csak 25 bázisponttal emelt.
A Capital Economics elemzői szerint a brit jegybanknak legalább 3,00 százalékig kell emelnie alapkamatát az infláció letörése érdekében.