Dunja Mijatovic, az Európa Tanács emberi jogi biztosa szerdán közzétett levelében felszólította Priti Patel brit belügyminisztert, hogy ne járuljon hozzá Julian Assange, a Wikileaks kiszivárogtató portál alapítója kiadatásához az Egyesült Államoknak.

Levelében a strasbourgi székhelyű Európa Tanács emberi jogi biztosa arra hívta fel a brit belügyminiszter figyelmét, hogy Julian Assange esetleges kiadatásának szélesebb körű emberi jogi vonatkozásait, amelyek messze túlmutatnak a szóban forgó eseten, eddig nem vették kellőképpen figyelembe.
Kiemelte, hogy Assange elleni amerikai vádemelés kérdéseket vetett fel az emberi jogok védelmével kapcsolatban mindazok esetében, akik közérdekű, de minősített információkat tesznek közzé, beleértve az emberi jogok megsértését feltáró tényeket is.
Mijatovic véleménye szerint a felhozott vádak általánosító és homályos jellege nyugtalanító, mivel sok közülük olyan tevékenységeket érint Európában és azon kívül is, amelyek az oknyomozó újságírás tárgyai lehetnek. Ezért – mint írta – Assange kiadatásának engedélyezése káros hatással járna a média szabadságára, és akadályozná a sajtót abban, hogy az információk szolgáltatójaként és a közélet nyilvános őreként lássa el feladatát a demokratikus társadalmakban.
Mindezek ismeretében az Egyesült Királyság kormányának nem szabad engedélyeznie Julian Assange kiadatását az Egyesült Államoknak – szögezte le az Európa Tanács emberi jogi biztosa.
Az ügyben illetékes londoni magisztrátusi bíróság április 20-án rendelte el Julian Assange kiadatását az Egyesült Államoknak.
A WikiLeaks kiszivárogtató portál alapítójának évek óta húzódó kiadatási ügyében hozott döntés egyelőre formális jelentőségű, mivel a kiadatást Priti Patel brit belügyminiszternek személyesen is jóvá kell hagynia, és Assange jogi képviselőinek továbbra is van lehetőségük a fellebbezésre.
Az ausztrál állampolgárságú, 51 éves Julian Assange portálja hozzávetőleges becslések szerint csaknem félmillió titkos amerikai diplomáciai táviratot szerzett meg, és az elmúlt években ezek jelentős részét nyilvánosságra hozta.
Julian Assange ellen az amerikai hatóságok a brit kormányhoz benyújtott kiadatási kérelemben 18 vádpontot állítottak össze. Ezek közül 17 kémkedéssel, egy pedig számítógépes rendszerek feltörésével vádolja Assange-t. Ezek alapján a WikiLeaks-portál alapítóját akár 175 év börtönre is ítélhetik.
Assange hét évet töltött Ecuador londoni nagykövetségén az ecuadori kormány által nyújtott diplomáciai menedék védelme alatt. Három éve azonban – az ecuadori nagykövet engedélyével – a Scotland Yard a diplomáciai képviselet épületében őrizetbe vette.