Továbbra is komoly aggodalomra ad okot, hogy az Egyesült Királyság kormánya a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréhez kapcsolódó észak-írországi jegyzőkönyv végrehajtásában az egyoldalú megoldások útjára kíván lépni – jelentette ki Maros Sefcovic, az Európai Bizottság intézményközi kapcsolatokért felelős tagja, miután megbeszélést folytatott Liz Truss brit külügyminiszterrel csütörtökön.

Az észak-írországi jegyzőkönyv végrehajtásáról folytatott megbeszélést követően Sefcovic közölte: az Egyesült Királyság annak ellenére készül egyoldalú lépések megtételére, hogy az Európai Unió számos megoldást javasolt, amelyek jelentősen javítanák a jegyzőkönyv végrehajtásának módjait.
Emlékeztett: az EU legutóbb februárban javasolt ütemtervet az észak-írországi emberek és vállalkozások által felvetett, megoldatlan gyakorlati kérdésekről folytatott intenzív megbeszélésekre. A javaslatokra az EU még mindig várja a brit fél válaszát – jegyezte meg.
“Meggyőződésem, hogy csak a közös megoldások működhetnek. Az egyoldalú fellépés, mely elutasítja a nemzetközi megállapodást, elfogadhatatlan” – fogalmazott az uniós biztos.
Hozzátette: egy ilyen lépés aláásná az EU és az Egyesült Királyság közötti bizalmat, valamint veszélyeztetné a felek végső célkitűzéseit, köztük az 1998-as nagypénteki megállapodás elindította észak-írországi megbékélési folyamat nehezen megszerzett eredményeinek megőrzését, miközben jogbiztonságot és kiszámíthatóságot biztosítana az észak-írországi emberek és vállalkozások számára. Aláássa továbbá azokat a feltételeket is, amelyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy Észak-Írország továbbra is hozzáférjen az EU egységes piacához – emelte ki.
Az EU és az Egyesült Királyság ugyanazokkal a globális kihívásokkal szembesülnek, ezért szükség van a jogszerűség fenntartására és a nemzetközi kötelezettségek teljesítésére. “Rendkívül fontos, hogy konstruktív módon dolgozzunk együtt” – tette hozzá az uniós biztos.
Nagy-Britannia 2020. január 31-én lépett ki az Európai Unióból, de továbbra is több ezer olyan jogszabály és szabályozás van érvényben, amely még a brit EU-tagság évtizedei alatt született.
Az Európai Unió és London vitája abból ered, hogy a Brexit-megállapodáshoz fűzött, 64 oldalas észak-írországi jegyzőkönyv alapján az Egyesült Királysághoz tartozó Észak-Írország a Brexit után is harmonizált viszonyrendszerben maradt az Európai Unió egységes belső piacával és vámuniójával. Így viszont a Nagy-Britannia és Észak-Írország közötti áruforgalmat eseti ellenőrzéseknek kell alávetni annak megakadályozására, hogy Észak-Írországból Írországba – vagyis az uniós egységes piacra – ellenőrizetlen termékek kerüljenek be. Ez a megoldás az ára annak, hogy ezeket az ellenőrzéseket nem Észak-Írország és az Ír Köztársaság határán kell elvégezni.
Észak-Írország nem része Nagy-Britanniának – amelynek Anglia, Skócia és Wales a tagja -, de vele együtt alkotja az Egyesült Királyságot a brit korona fennhatósága alatt.
Nagy-Britannia október közepén terjesztett javaslatot az Európai Unió elé az észak-írországi protokoll módosítására. David Frost, korábbi brit Brexit-ügyi államtitkár utalást tett arra, hogy a megállapodás elmaradása esetén a brit kormány akár egyoldalúan felfüggesztheti a protokoll végrehajtását.