Magyarország 2010. óta minden tekintetben, így a közúthálózat fejlesztésében és a gyorsforgalmi úthálózat kiépítésében is sebességet váltott – jelentette ki a pénzügyminiszter kedden, az M4 gyorsforgalmi út Abony és Törökszentmiklós közötti szakaszának átadó ünnepségén.

Varga Mihály a nettó 125 milliárd forint hazai forrásból megvalósult, több mint 27 kilométeres, kétszer kétsávos autóút-szakasz szolnoki pihenőhelyén tartott eseményen kiemelte: a kormány korábban sosem látott nagyságrendű és ütemű fejlesztéseket hajt végre a hazai közúthálózaton.
A 2010-ben még kevesebb mint 1300 kilométernyi teljes hazai gyorsforgalmi hálózat 2019 óta minden évben több mint 100 kilométerrel nőtt és mára meghaladja az 1900 kilométert. A közúti közlekedésfejlesztési terveket a 2016-ban elindított, jelenleg 3600 milliárd forintos keretösszegű, döntő részben hazai forrásból finanszírozott Útprogram összegzi – tette hozzá.
Kiemelt feladat volt a megyei jogú városokat bekötni a gyorsforgalmi úthálózatba, ez Eger, Salgótarján, Sopron, Szolnok, Szombathely és Veszprém esetében már megvalósult, így Békéscsaba, Kaposvár és Zalaegerszeg következhet. Néhány éven belül mind a 23 megyei jogú város elérhető lesz négysávos úton – mondta.
Az új autóút-szakasz nem csupán gyorsabb és biztonságosabb, de jótékony hatással lesz Szolnok és környéke gazdasági életére is. “A kormány nem csak beszél arról, hogy erős vidék nélkül nincs erős Magyarország, de sokat is tesz a vidék fejlődéséért” – fogalmazott.
A tárcavezető arról is beszélt, hogy az Orbán-kabinet 12 éve a gazdaságpolitikában nem csupán magasabb sebességre kapcsolt, de új irányt is vett. Az elvek világosak: család, munkahely, adócsökkentés, beruházás – sorolta. Ezek az alapok teremtenek erős és a kihívásokkal szemben ellenálló gazdaságot.
Az elmúlt 12 évet értékelve úgy fogalmazott: az eredmények a várakozásokat is meghaladják, a gazdaság 2021-ben az uniós ranglista élére ugrott 7,1 százalékos növekedésével, ez az elmúlt 30 év legnagyobb hazai bővülése.
Kitért arra is, hogy a pozitív folyamatokból a Jász-Nagykun-Szolnok megyében élők ugyancsak kivették részüket: míg országszerte rekordmagas foglalkoztatás mellett a 2010-es adatnál egymillióval több, 4,7 millió ember dolgozik, a 12 évvel ezelőtti 13 százalékról itt is 5 százalék alá esett a munkanélküliség.
Varga Mihály a gazdaságpolitika távlati céljaként azt jelölte meg, hogy “a hátrányokat ledolgozva minden magyar polgár nyugat-európai életszínvonalat élvezhessen”.
Földi László (Fidesz-KDNP), Pest megye 12-es számú, ceglédi székhelyű választókerületének jelenlegi országgyűlési képviselője és kormánypárti képviselő-jelöltje emlékeztetett: az MSZP már 2006-ban megígérte az M4-es út megépítését, amiből nem lett semmi. A polgári kormány bizonyította: nem csak ígér, hanem számítani is lehet rá – mondta.
Herczeg Zsolt (Fidesz-KDNP), Jász-Nagykun-Szolnok megye 4-es számú, törökszentmiklósi székhelyű választókerületének országgyűlési képviselőjelöltje, Mezőtúr polgármestere rámutatott: évtizedek óta vártak a mai napra, hiszen az M44-es út mellett immár az M4-es út is gyorsabbá és biztonságosabbá teszi a térségben élők közlekedését.
Szalay Ferenc (Fidesz-KDNP), Szolnok polgármestere köszöntőjében hangsúlyozta: az M4-es út a következő 100-150 évre meghatározza az ország közepének és keleti részének fejlődését. Az új szakasz egyúttal azt is reprezentálja, “milyen hihetetlen munkára képes” a magyar építőipar – fogalmazott. A városvezető aláhúzta: a fejlesztés megnyitja a térséget és az eddig elkészült szakaszok is mutatják, miként indulnak el a munkahelyteremtő beruházások Szolnok irányába.
Köszönetet mondott a gazdaságpolitikáért és előrelátásért, mely megteremtette az M4-es út megépítésének forrásait. Véleménye szerint kizárólag az ország ilyen ütemű fejlődése mellett volt elképzelhető, hogy ez a beruházás kizárólag hazai költségvetésből megvalósulhasson. Rámutatott, hogy 2010 előtt azért nem lehetett ugyanezt végrehajtani, mert nem így működött és gondolkodott az ország. Ma a vidék felemelése komoly politikai cél, mely számos programban és a keleti országrész felemelkedésében is tetten érhető. Minderre a megye 1900 milliárd, míg Szolnok 330 milliárd forintot fordíthat – közölte.
Pántya József, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF Zrt.) útfejlesztési igazgatója a beruházás műszaki tartalmát ismertetve elmondta: az új autóút-szakaszon 27 külön szintű átvezetést biztosító műtárgy, 4 külön szintű csomópont, 2 pihenőhely, egy 168 méteres Zagyva-híd, egy 110 méteres Millér-híd, egy 415 méter hosszú a Tisza ártere felett, továbbá egy 758 méter hosszú, a folyó felett átívelő híd épült. Utóbbi súlya meghaladja a 8300 tonnát, 148 méteres medernyílása rekordnak számít Magyarországon – tette hozzá. Közlése szerint a kivitelezés során 7 millió köbméter töltésanyagot, 150 ezer köbméter betonalapot és hasonló mennyiségű aszfaltot építettek be. Emellett 9 kilométernyi kapcsolódó útszakaszt is átépítettek, felújítottak.