Az egyházi egyetemek küldetése a XXI. században, hogy gátat vessenek a tudomány, különösen a társadalomtudományok progresszív szemléletű kisajátításának – mondta Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter Trócsányi László, a Károli Gáspár Református Egyetem új rektorának beiktatásán szombaton Budapesten.

A budahegyvidéki református templomban tartott ünnepségen Gulyás Gergely kiemelte: a teremtés törvényei, a legalapvetőbb biológiai tények elvitatása nem tudományos teljesítmény, ahogy a Bibliából idézni sem lehet bűncselekmény az európai civilizációban.
A kvóták, a tabuk, a politikai korrektség nem segítik, hanem korlátozzák, hogy a tudomány eredményre juthasson. A felsőoktatási intézmények feladata, hogy megóvják vagy megteremtsék a “szabad, de nem gyökértelen gondolkodás kereteit” – vélekedett a tárcavezető.
Gulyás Gergely azt mondta, biztos benne, hogy Trócsányi László rektorságával új korszak kezdődik a Károli Gáspár Református Egyetem életében. Olyan korszak, ahol “az emberi minőség és a tudományos színvonal tekintetében nem köttetnek kompromisszumok”. Olyan korszak, amely a református egyetemi oktatás színvonalával és az egyetemen végzettek segítségével megerősíti a református egyházat és közéletet.
A tárcavezető szerint a református egyház zsinata mint a KRE fenntartója a legbölcsebb döntést hozta Trócsányi László rektori kinevezésével. Személyében a református közéletben is évtizedek óta aktívan résztvevő, több évtizedes egyetemi pályafutással rendelkező jogász professzor került az egyetem élére, aki alkotmánybíróként, nagykövetként, miniszterként és európai parlamenti képviselőként is szolgálta hazáját.
Bogárdi Szabó István, a Budahegyvidéki Református Gyülekezet lelkésze, a Magyarországi Református Egyház Dunamelléki Egyházkerületének korábbi püspöke az új rektort köszöntve kiemelte: a keresztyén hitgyakorlat mindig közösségben történik. Szerencsésnek nevezte a gyülekezetet, hogy Trócsányi László is tagja, megjegyezve, miniszterként, európai parlamenti képviselőként is minden vasárnap részt vett az istentiszteleten, és az egyházközség vezető testületében is régóta szolgálatot vállal.
Hangsúlyozta, hisz abban, hogy a református egyetem a következő nemzedékek számára egyre több áldást hoz majd, de csak akkor, ha vezetője az “egész életét hordozó közösség” tagja, onnan veszi inspirációit, ott kap választ “szíve titkos kérdéseire”, ott nyer erőt az erőfeletti munkához, ott találja meg testvéreit, és ott ad hálát az “áldások gyümölcseiért”.
Trócsányi László elmondta, a református egyetemnek kettős kötődése van: egyrészt figyelembe kell vennie azt az értékrendet, amelyre névadója, Károli Gáspár bibliafordító utal, másrészt szolgálnia kell mindazokat, akik tudományos ismeretek átadását, életpályájuk elindítását várják az intézménytől, és akik közül sokan közömbösek az egyház tanítása iránt.
Rektori terveiről szólva fontosnak nevezte, hogy a KRE szoros kapcsolatot alakítson ki a református óvodákkal és iskolákkal, a Debreceni Református Hittudományi Egyetemmel, valamint a Sárospatakon és Pápán működő teológiai akadémiákkal.
Hozzátette: örülne, ha KRE-n végzett hallgatók egyre nagyobb számban helyezkednének el tanárként, óvodapedagógusként vagy ápolóként, diakónusként református közoktatási és egészségügyi, szociális intézményekben, valamint annak is, ha a református középiskolákból egyre többen jelentkeznének a református egyetemre.
Trócsányi László ugyancsak fontosnak nevezte a határon túli felősoktatási intézmények segítését.
Az ünnepség istentisztelettel kezdődött, amelyen Balog Zoltán, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke hirdetett igét, Máté evangéliumának azt a részét magyarázva, amelyben Jézus maga mellé vette három tanítványát, és “felvitte őket külön egy magas hegyre”.
Balog Zoltán kiemelte: mindenkinek szól a hívás, hogy induljunk el, mert kell egy magas hegy, “annak elrejtettsége”, hogy “ráismerjünk és megértsük életünk értelmét Krisztusban”.
Hozzátette: különösen azoknak van szükségük erre a hívásra az “elrejtettségbe”, akik folyamatosan reflektorfényben állnak, és akiket állandóan terhel a teljesítés kényszere.
Elmondta: kell az a magas hegy, ahol kizárhatod a völgyben hagyott életet, hogy megérkezz oda, ahol csak Krisztus van egyedül. “Addig nem értettük meg az életünk értelmét, amíg nem döbbenünk rá, hogy ő hív bennünket életünknek minden történetében” – fogalmazott.
Amikor az ember a legmagasabban van az életében, és amikor a legmélyebben, akkor nincs ott más senki, csak Krisztus – mondta, megjegyezve: azért kell magasan lenni, hogy az ember megértse a mélység értelmét, és azért kell mélyre menni, hogy megtapasztalja, “ott is világít Isten dicsőségének fénye”.
A kettő együtt Krisztus útja és a tanítványok útja is: nagypéntek és húsvét, hitetlenség és bizonyosság. E kettő együtt van a közélet, az egyház és a tudomány világában is. Létezik az öncélú, önmagát istenítő tudomány, de mellette ott a tapasztalat, amikor “Isten adta tehetségünk és értelmünk megnyílik, és felismerjük, megértjük a teremtés”, a megváltás és a gondviselés titkát. És ezzel a tudással lehet szolgálni – mondta a református püspök.
Az ünnepség végén a református egyház négy püspöke, Balog Zoltán, a Dunamelléki, Steinbach József, a Dunántúli, Fekete Károly, a Tiszántúli és Pásztor Dániel, a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspöke közösen áldotta meg az új rektort.
A beiktatáson részt vett mások mellett Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke és Varga Mihály pénzügyminiszter.
Trócsányi László 2014 és 2019 között volt Magyarország igazságügyi minisztere, 2019 óta fideszes európai parlamenti képviselő. Rektori megbízatása 2027. január 31-ig szól.