Jó jelnek nevezte az ukrán határ közelében állomásozó orosz csapatok egy részének visszavonásáról szóló bejelentést Olaf Scholz német kancellár, miután kedden Moszkvában több mint három órán át tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

Scholz a vendéglátójával közösen megtartott sajtóértekezleten hangsúlyozta a háború elkerülésének, valamint annak fontosságát, hogy minden biztonsági problémára tárgyalások révén találják meg a megoldást, bármilyen nehéz is a feladat. Mint mondta, egy olyan nemzedékhez tartozik, amely nem tudta elképzelni, hogy háború legyen Európában.
Putyin elmondta, hogy ugyanannak a generációnak a tagja, és Moszkva nem akar háborút, éppen ezért terjesztett elő javaslatoka a Nyugatnak a biztonsági garanciákról. Ugyanakkor emlékeztetett rá, hogy a NATO a kontinensen a 90-es években háborút folytatott Jugoszlávia ellen.
A német kormányfő hangot adott álláspontjának, hogy a tartós európai biztonságot nem Oroszország ellenében, hanem vele együtt kell kiépíteni. Mint mondta, Moszkvával az elvek feladása nélkül kell megegyezni, és ismételten súlyos következményeket helyezett kilátásba egy Ukrajna elleni orosz agresszió esetére.
Az orosz elnök leszögezte, hogy Moszkvát nem elégítik ki a NATO-nak azok az ígéretei, amelyek szerint Ukrajna a közeli években nem lesz a szövetség tagja. Megismételte az orosz fél által gyakran hangoztatott kifogást, miszerint 30 éve megígérték Moszkvának, hogy a blokk nem fog Oroszország határai felé terjeszkedni.
“Oroszország azt hallja, hogy Ukrajna nem kész a NATO-belépésre, halljuk ezt a tézist. És rögvest hozzáteszik, hogy nem holnap fogják felvenni, hanem akkor, amikor felkészítik erre. De számunkra az már lehet, hogy késő lesz” – fogalmazott az orosz vezető.
“Éppen ezért ezt a kérdést most, éppen most, a közeljövőben, tárgyalási folyamat eredményeképpen, békés eszközökkel akarjuk megoldani” – tette hozzá.
“Bővítést nem tervezünk, nem tárgyalunk róla, nem szerepel a napirenden. Ezt mindenki tudja” – hangoztatta a maga részéről Scholz, aki kifejezte reményét, hogy a német vezetőknek nem kell majd ezzel a kérdéssel foglalkozniuk, amíg hivatalban vannak.
Putyin hangot adott meggyőződésének, hogy a Donyec-medence kérdése még mindig rendezhető a minszki megállapodások végrehajtása révén. Az elnök arra reagált, hogy az orosz parlament alsóháza a nap folyamán korábban határozatban javasolta neki a két délkelet-ukrajnai szakadár “népköztársaság” elismerését. Kifejezte reményét, hogy Németország és Franciaország hatni fog Kijevre a minszki megállapodások végrehajtása érdekében. Putyin “népirtásnak” nevezte a Donyec-medencében zajló eseményeket.
A német kancellár hangsúlyozta, hogy az ukrajnai szakadárok orosz elismerése a minszki megállapodások megsértése lenne, és “politikai katasztrófához” vezetne.
Putyin elmondta, hogy Oroszország kész a bizalomerősítésről tárgyalni az Egyesült Államokkal és a NATO-val, ugyanakkor emlékeztetett rá, hogy a Washingtonból és Brüsszelből az orosz garanciaigényekre kapott válasz nem volt kielégítő, mert Oroszország alapvető aggályaira nem adott választ.
Scholz azt mondta, hogy az orosz követelések némelyikéről érdemes tárgyalni, és helyesnek nevezte, hogy az EU és a NATO válaszolt az Oroszországból kapott levelekre.
“Miközben Oroszország nem ért egyet a válasszal, jó jel, hogy van néhány jó pont benne. Hasonlóképpen mi, a NATO és az EU, nem értünk egyet Oroszország követeléseivel, de úgy hisszük, hogy néhány pontot érdemes közülük megvitatni” – mondta.
Putyin emlékeztetett arra, hogy a “politikai felhangok” nélkül megépített Északi Áramlat-2 gázvezeték már december óta készen áll a működésre, és szorgalmazta, hogy helyezzék üzembe Európa energiabiztonsága értelmében.
Megerősítette, hogy gazdasági célszerűség esetén Oroszország kész Ukrajnán keresztül is folytatni a gázszállítást 2024, vagyis a kétoldalú hosszú távú szerződés lejárta után is.
Scholz leszögezte, hogy az Oroszországban betiltott Deutsche Welle német állami médiaszolgáltatónak – amelynek újságírója jelen volt és kérdezhetett a sajtótájékoztatón – újra kell indítania tevékenységét. Hangsúlyozta, hogy Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus elítélése összeegyeztethetetlen a jogállamisággal.
Szergej Lavrov orosz és Antony Blinken amerikai külügyminiszter kedden ismét telefonon beszélt egymással. A kapcsolatfelvételről beszámoló RIA Novosztyi hírügynökség az eszmecsere tartalmáról nem közölt részleteket.