Boris Johnson brit miniszterelnök szerint az emberiség már nem áll olyan reménytelenül vesztésre a klímaváltozás elleni mérkőzésen, mint az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének Glasgowban zajló, két napja kezdődött 26. ülése (COP26) előtt.

Johnson kedd este, a november 12-ig tartó értekezlet 120 ország állam- és kormányfőinek részvételével lezajlott első két munkanapját összegezte sajtótájékoztatóján.
A COP26-rendezvény első két napján jelen volt és felszólalt Áder János köztársasági elnök is.
A brit kormányfő keddi glasgow-i sajtóértekezletén kijelentette: a legnagyobb fejlett és feltörekvő gazdaságok (G20) hétvégi római csúcstalálkozójáról hazafelé tartva még úgy látta, hogy ha a klímaváltozás elleni küzdelem futballmeccs lenne, az emberiség 5-1 arányú vesztésre állna.
“A világ hozzávetőleg 120 vezetőjével tartott kétnapi tárgyalás után azonban most már azt mondanám, hogy egy, sőt talán két góllal is feljöttünk, és úgy gondolom, hogy eljuthatunk a hosszabbításig” – fogalmazott Johnson.
Hozzátette: semmi kétség nem fér hozzá, hogy a COP26-rendezvény eddigi csúcstalálkozó-szakaszában sikerült bizonyos haladást elérni.
Az erdőirtás befejezésére tett kötelezettségvállalásra utalva úgy fogalmazott, hogy az értekezlet eredményeként “véget ér a nagy láncfűrészes mészárlás”, és a világ erdőségeinek 85 százaléka az évtized végéig védelem alá kerül.
Johnson e kijelentésének előzményeként, a COP26 keddi munkanapján 105 ország képviselői megállapodást írtak alá arról, hogy 2030-ig meg kell állítani, sőt vissza kell fordítani a nagyipari méretű erdőirtást és a vele járó talajerózió folyamatát.
Az aláíró országokban van a világ egybefüggő természetes erdőterületeinek 85 százaléka.
Az egyezményhez csatlakozó országok listáján szerepel mások mellett Brazília, Oroszország, az Egyesült Államok, Kanada és Kína.
Az Európai Unió nevében aláírta az erdővédelmi egyezményt az Európai Bizottság is.
A megállapodáshoz kapcsolódva többtucatnyi globális nagyvállalat kötelezettséget vállalt arra, hogy a jövőben nem finanszíroz olyan beruházásokat és ipari tevékenységeket, amelyek közvetlenül kötődnek az erdőségek kiirtásához.
Ugyancsak kedden széleskörű megállapodás jött létre a résztvevők között a széndioxidnál jóval erőteljesebb üvegháztatást kifejtő metángáz kibocsátásának jelentős csökkentéséről 2030-ig.
Kedd esti sajtóértekezletén Boris Johnson kijelentette, hogy mindezek alapján “óvatosan derűlátó”, de hangsúlyozta, hogy a célok eléréséig még nagyon hosszú az út, és óvakodni kell a hamis remények keltésétől.
A brit miniszterelnök elmondta: a karbonsemlegesség elérésén dolgozó országok részaránya a globális hazai össztermékből (GDP) most már meghaladja a 90 százalékot, jóllehet nemrégiben ez az arány még nem egészen 30 százalék volt.
António Guterres, az ENSZ főtitkára ugyanakkor a BBC televíziónak nyilatkozva kedden kijelentette: nagyon nehéz lesz teljesíteni azt a nemzetközi vállalást, amelynek célja, hogy a globális felmelegedés mértéke ne haladja meg az 1,5 fokot.
Guterres szerint e célkitűzést fenn lehet tartani, de őt nagyon aggasztják a geopolitikai megosztottságok, mindenekelőtt a fejlett és a feltörekvő gazdaságok közötti együttműködés problémái.
Hozzátette: a további tárgyalásokon az országok közötti bizalomhiány lesz a legnagyobb akadály.
Az ENSZ-főtitkár is úgy vélekedett, hogy még nagyon hosszú út vezet az ésszerű kompromisszum eléréséig.
Az állam- és kormányfők a glasgow-i COP26-értekezlet első két napjának csúcstalálkozója után távoznak a skóciai nagyvárosból, és az ülés további szakaszában a kormányok által tett vállalások technikai kidolgozása kerül napirendre szakértők részvételével.