A kormány döntése értelmében a munkaadók előírhatják a koronavírus elleni védőoltást a munkavégzés feltételeként, ha a dolgozók biztonsága ezt kívánja – jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki Kormányinfón.

Ezt az állam mint munkaadó is érvényesíteni fogja, az önkormányzatoknál pedig a polgármester dönthet az oltás előírásáról – tette hozzá.
November 1-től maszkot kell viselni a közösségi közlekedési eszközökön, emellett látogatási tilalmat rendelnek el az egészségügyi intézményekben, a szociális intézményekben utóbbiról a vezető dönthet – sorolta a kormány döntéseit, amelyeket a járvány fékezése érdekében hozott.
Hangsúlyozta: az intézkedések célja, hogy minél többen olttassák be magukat. A járvány-előrejelzések abban ugyanis egyetértenek, hogy a negyedik hullám során ugrásszerűen megnőhet a fertőzések száma, míg a kórházba vagy lélegeztetőgépre kerülőké és az elhunytaké kisebb mértékben, de növekedni fog, így a helyzet intézkedéseket igényel.
A megbetegedések száma azokban az országokban alacsonyabb, ahol magas az oltottak aránya, és minél alacsonyabb az átoltottság, annál tragikusabb a helyzet.
Elmondta: a kabinet szakemberekkel konzultálva, az operatív törzs javaslatára hozta meg döntéseit, míg az oltás előírásával kapcsolatos intézkedést a munkaadók szervezeteinek javaslatára hozták.
Megismételte: az oltáshoz képest minden más védekezési mód csak másodlagos hatékonyságú az oltáshoz képest. Ezért minden olyan intézkedés fontos, amely növeli az oltottak számát – jelentette ki.
A miniszter arról is beszélt, hogy egész Európában ismét nagy a migrációs nyomás és várhatóan tovább fog erősödni.
Azt mondta: jó lenne, ha az Európai Bizottság a migráció pártjáról a külső határvédelem pártjára állna, mert ha nem akarjuk, hogy a járvány és a gazdaság újraindításának idején destabilizálódjon Európa, hatékony határvédelemre és ehhez megfelelő európai hozzájárulásra van szükség.
A kormány levélben fordul a bizottsághoz, hogy legalább részben térítse meg az EU a kerítésépítés árát – közölte.
Kifejtette: az afganisztáni helyzet és a fehérorosz határon történtek miatt erősödik a migrációs nyomás. Most a napi átlag az illegális határátlépéseket tekintve 319 eset, tavaly, az év hasonló időszakában 97-en kísérelték ezt meg – közölte.
Úgy vélte, Európában újrakezdődött a migráció kezelésével kapcsolatos vita, és egyelőre a bizottság sajnálatos módon a migráció pártján áll. A testület belügyi biztosa néhány nappal ezelőtt arról beszélt, hogy a járvány utáni helyreállítás csak akkor lehetséges, ha abban a migránsok és a migránsszervezetek is részt vesznek, migránsok nélkül nem tudtunk volna megbirkózni a járvánnyal, a társadalmaknak szükségük van a migrációra, és nem kell félni tőle – idézte fel a miniszter.
Azt mondta: úgy tűnik, a bizottság egyelőre még nem látja a helyes választ, egyre többen azonban igen, Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője például egyértelművé tette, hogy támogatja a fizikai határok létesítését és azt, hogy az EU járuljon hozzá a külső határok védelméhez.
A kötelező oltásról kérdésre azt mondta, két oltásra vonatkozik a rendelkezés, felmentés kérésére pedig van egy bevett gyakorlat, mivel az egészségügyben már korábban kötelezővé tették az oltást. A szabályozás meg fog egyezni ezzel a gyakorlatával, orvosi igazolással kaphat felmentést az, akinek valamilyen betegsége miatt ártalmas lenne az oltás – részletezte.
Ha valaki mégsem veszi fel az oltást, azt fizetés nélküli szabadságra lehet küldeni, és ha egy évnél tovább ez a helyzet fennáll és a szabályozást indokolt fenntartani, a munkaviszonyt is meg lehet szüntetni – mondta.
A döntés indokaként azt mondta, akkor tudják a negyedik hullámot mérsékelni és az újabb hullámokat elkerülni, ha az oltottság magasabb lesz. Elmondta, hogy az oltás kötelezővé tételének lehetőségét a munkahelyeken a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a turizmus területén több mint tíz szervezet kérte.
Az első oltást – a mostani tervek szerint – december 15-éig kell felvenni – mondta.
Közölte, a rendelkezés addig marad életben, amíg “a járvány velünk van”.
A kötelező oltás lesz az irányadó az állami cégeknél és a nagy állami alrendszereknél, így a pedagógusoknál is – mondta.
A miniszter elmondta, a közszféra oltottsága lényegesen magasabb, mint a társadalomé általában, de a fegyveres testületeknél alacsonyabb az oltottság. Közlése szerint nem merült fel, hogy az államigazgatásban lehetővé tegyék az otthoni munkavégzést.
Felidézte, néhány kórház már elrendelte a látogatási tilalmat, ugyanakkor megmaradnak olyan kivételek, mint a haldoklók látogatása. Műtétek elhalasztása vagy a kiskunhalasi járványkórház megnyitása nem merült fel, mert nagy számban van szabad kórházi ágy – közölte.
A miniszter kijelentette, “bőven elegendő lélegeztetőgép áll rendelkezésre” Magyarországon, amikor pedig ezen eszközök esetleges túlárazottságáról kérdezték, közölte, a vásárlás idején az ár “a szabadrablás keretei között meghatározott volt”. Emlékeztetett: a beszerzések idején voltak olyan becslések, hogy akár egyszerre 10 ezer ember gépi lélegeztetésére is szükség lehet.