A nyugat-balkáni térség az európai családhoz tartozik, közösek az értékek és a sorsok is – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke szerdán a szlovéniai Brdo pri Kranjuban, az EU-Nyugat-Balkán csúcstalálkozó előtt.

Von der Leyen elmondta: az EB 30 milliárd eurós gazdasági és befektetési terve nagyon fontos a térség gazdasági felzárkóztatásának szempontjából. Fontos, hogy a régióban tudják, az EU figyel rájuk – hangoztatta.
“Az elmúlt évtizedben már megfigyelhettük, mekkora hatást tesz az uniós tagság a csatlakozó országokra. Uniós érdek is, hogy a térség országai felzárkózzanak” – húzta alá.
Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság szomszédság- és bővítéspolitikáért felelős biztosa a tanácskozásra érkezve amellett érvelt: az EU-nak elkötelezettséget kell mutatnia a Nyugat-Balkán teljes integrációja iránt, és lépéseket kell tennie mind a hat érintett partner esetében.
Örömét fejezte ki amiatt, hogy a 30 milliárd eurós uniós befektetési terv gyakorlatba ültetése megkezdődött, és egyben reményének adott hangot, hogy ez elvezet a csatlakozni kívánó országok gazdasági integrációjához.
Az Európai Unió tagországainak vezetői szerdán az EU-Nyugat-Balkán csúcstalálkozón megerősítik a térség “európai perspektíváját” – olvasható abban a dokumentumtervezetben, amelyet a tanácskozás végén fogadhatnak el az EU-tagországok állam- és kormányfői, és amely nem határoz meg céldátumot.
“Az EU megerősíti, hogy egyértelműen támogatja a Nyugat-Balkán európai perspektíváját, és üdvözli a nyugat-balkáni partnerek elkötelezettségét az európai perspektíva mellett, ami kölcsönös stratégiai érdek” – áll a tervezetben.
Helyi sajtóhírek szerint az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségét betöltő Szlovénia a régió mielőbbi európai integrációja mellett áll ki, és az javasolta, hogy a dokumentumtervezet tartalmazzon céldátumot, amelyet 2030-ra jelölnének ki.
A nyugat-balkáni térséget alkotó országok vezetői tisztában vannak azzal, hogy nem számíthatnak konkrét csatlakozási időpontra, és hogy sok uniós tagállam nem lelkendezik azért, hogy újabb tagországokkal bővítsék az uniót – írták a lapok, hozzátéve, hogy a dokumentumtervezet magát a “bővítés” szót is kerüli.
Albin Kurti koszovói miniszterelnök az értekezlet előtt a sajtónak úgy nyilatkozott: előrelépést várnak egyebek között a vízumliberalizáció terén, és a bővítéssel haladni kell szerinte. “Az EU eddig csalódást okozott” – hangsúlyozta.
Albánia, Észak-Macedónia, Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó és Montenegró csatlakozni szeretne a tömbhöz, az EU-tagállamok nézetei azonban eltérnek a kérdésben.
Magyarország, Horvátország, Ausztria, Szlovénia és Németország arra figyelmeztet, hogy a túl hosszú várakoztatás más országok befolyása alá vonhatja a térséget, itt elsősorban Oroszországra és Kínára utaltak, míg Franciaország, Dánia, Hollandia továbbra is fenntartásokkal kezeli a szerintük túl gyors közeledést.
Az egyeztetésen az előzetes jelzések szerint az EU-tagországok állam- és kormányfői megerősítik az unió bővítés iránti elkötelezettségét, azonban kérdés, hogy meglesz-e a konszenzus a konkrét előrelépéshez. Ilyen találkozót személyes jelenléttel utoljára a koronavírus-járvány előtt tartottak csúcsszinten.