Az elmúlt másfél év járványhullámai után már látszik a fény az alagút végén, de a vírus továbbra is tombol a világ többi részén, főleg délen – mondta Josep Borrell az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője szombaton, a 14. Dubrovniki Fórum nemzetközi kül- és biztonságpolitikai konferencia zárónapján.

A tanácskozás fő témája a járvány hatása volt a geopolitikai kapcsolatokra és a globális gazdaságra.
Borrell szerint a világ nem lesz képes 2023-ig legyőzni a vírust. Hozzátette: még hosszú küzdelem elé néznek, a világ pedig meg fog változni. Többek között digitalizáltabb lesz és nagyobbak lesznek az egyenlőtlenség az országok között, de azokon belül is – hangoztatta, és hangsúlyozta az oltások fontosságát a járvány elleni küzdelemben.
Jelezte: az ENSZ és más szervezetek arra figyelmeztetnek, hogy a védőoltások egyenlőtlen elosztása egyenlőtlen kilábaláshoz vezet, ami “instabil világot” jelent.
“Oroszország, Kína és mások vakcina-diplomáciát folytatnak a világban és ebben a régióban is. Ennek tudatában kell lennünk, és eszerint kell eljárnunk ” – szögezte le.
Mint mondta, Kína befolyása az egész világban nő. “Egyre tolakodóbb, a munka vele pedig egyre nehezebb” – mutatott rá. Mindazonáltal hozzátette: Kínával sok területen kell együttműködni, a gazdasági lehetőségek még mindig nagyon nagyok.
Úgy vélte: a Kína és az Egyesült Államok közötti verseny a következő évtizedben átalakítja a világot, az EU-nak pedig világos irányt kell meghatároznia, “saját szemüvegén kell néznie a dolgokat”.
Andrej Plenkovic horvát kormányfő felszólalásában azt mondta: a koronavírus-járvány tesztelte az államok képességeit, a nemzetközi együttműködést és a közös fellépést a globális fenyegetéssel szemben.
“A COVID-19 járvány senkit sem kímélt, és ez globális szempontból egyedivé tette a jelenlegi válságot” – hangsúlyozta a kormányfő.
Úgy vélte: mindenki megtanulta a leckét, az első a védőfelszerelésekkel kapcsolatos volt.
“Egyetlen telefonbeszélgetés Li Ko-csiang kínai miniszterelnökkel megoldotta Horvátország problémáját” – húzta alá.
A másik fontos lecke Plenkovic szerint a társadalmi szakadás elkerülése volt.
Ha az országok kormányai nem léptek volna fel hatékonyan, akkor robbanásszerű munkanélküliséggel, egzisztenciális válsággal és a vállalatok csődbejutásával kellett volna szembe nézniük – hangoztatta, hozzátéve: ez nem történt meg, mert a munkáltatók és a munkavállalók mellé álltak.
A horvát kormányfő megemlítette a koronavírus elleni védőoltások beszerzésének váratlan problémáit is, azt hangsúlyozva, hogy most van elég vakcina, és fontos, hogy a felesleget odaadják azoknak, akiknek szükségük van rá.
Szombaton több szakmai tanácskozást is tartottak, amelyen Horvátország mellett tíz ország, Málta, Szlovákia, Szlovénia, Albánia, Görögország, Csehország, Montenegró, Észak-Macedónia és Litvánia külügyminiszterei és más uniós diplomaták vettek részt. Magyarországot Vargha Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium polgári hírszerzésért felelős államtitkára képviselte.
A panelbeszélgetések témája volt még a nyugat-balkáni politikai helyzet, valamint e térség fejlődése az Európai Unión, a Három Tenger Kezdeményezésen és Kína-Kelet-Közép-Európa együttműködésen keresztül.
A Dubrovniki Fórum – korábbi nevén Croatia Forum – nemzetközi konferenciát először 2006-ban rendezték meg állam- és kormányfők részvételével. A házigazda Horvátország akkoriban kezdte meg csatlakozási tárgyalásait az Európai Unióval, amelynek 2013 júliusa óta a tagja. A rendezvény a koronavírus-járvány miatt tavaly elmaradt.