Minél gyorsabban minél több vakcinát kell szerezni az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) ellen, és nem az számít, hogy az oltóanyag keleti vagy nyugati – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök egy hétfőn a Focus Online című német hírportálon megjelent interjúban a Szputnyik V nevű orosz oltószer magyarországi alkalmazásával kapcsolatban.
A kormányfő kifejtette, hogy egy világjárvány közepette az a politikus feladata, hogy a belé helyezett bizalomnak megfelelve és felelősségét vállalva megvédje a polgárok egészségét. Ezért be kell szerezni minél hamarabb minél több oltóanyagot, hiszen aki időt nyer, életet nyer és visszanyeri a szabadságot.
Hangsúlyozta: nincs keleti és nyugati oltóanyag, csak jó és rossz vakcina létezik, és amikor a magyar hatóságok megállapítják egy készítményről, hogy biztonságos és hatásos, kiadják rá a használati engedélyt.
Az engedélyezett vakcina „ettől a pillanattól kezdve számomra magyar oltóanyag, amellyel megvédhetem honfitársaim életét” – mondta Orbán Viktor.
A miniszterelnök igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy szét lehet-e választani az orosz vakcina beszerzését az EU és Oroszország feszült viszonyától, és hangsúlyozta, hogy az emberi élet és az egészség védelme politikai szempontok, így geopolitikai mérlegelések felett is áll. Mint mondta, felelőtlenség politikai kérdést csinálni az oltóanyagok ügyéből, és csak azért hagyni meghalni embereket és korlátozni a szabadságot, mert fenntartások vannak a gyártó országgal szemben.
Hozzátette: „objektívan szemlélve” látható, hogy a kommunizmus ideje alatt Európa keleti részén kialakult egy „oltási kultúra”, amelynek révén a járványos gyermekbénulást okozó poliovírust sokkal hamarabb legyőzték, mint Nyugaton, ahol ideológiai okok miatt elzárkóztak az „orosz oltóanyag” használatától.
Az Európai Unióban alkalmazott központosított – az Európai Bizottság által végzett – oltóanyag-beszerzésről elmondta: „ma már nyilvánvaló, hogy ez egy rossz döntés volt”. Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Izrael és még Szerbia is „jóval előttünk, EU-tagok előtt jár”, de most már késő, és a panaszkodás nem vezet semmire.
Az Európai Bizottság „tegye, amit tennie kell, mi nem akadályozzuk ebben, és ahol tudjuk, támogatjuk, de az emberek iránti felelősségből élünk nemzeti hatásköreinkkel” – mondta a kormányfő.
Arra a kérdésre, hogy miért nem tekinti kötelező érvényűnek a beszerzésről hozott EU-s döntést, kifejtette, hogy „Brüsszel a saját logikáját követi”, nem veszi figyelembe kellőképpen az időtényező jelentőségét, túl lassan adja ki az engedélyeket és láthatóan nem az erő pozíciójából tárgyal a szállítókkal.
Ugyanakkor a szabályok nem zárják ki az ügyben a tagállami szintű fellépést, a „nemzeti cselekvést”, és a magyar kormány él ezzel a lehetőséggel – tette hozzá.
„Nem tudom pontosan, hogy mi történik Brüsszelben és a brüsszeli bürokraták fejében, de tudom, hogy minden halálos áldozat az édesapja, az édesanyja, a testvére vagy esetleg a gyermeke volt valakinek. Ez magasabb dimenzió, mint az európai politika dimenziója. Polgáraink egészsége és szabadsága abszolút elsőbbséget élvez” – mondta Orbán Viktor arra a felvetésre, hogy egyesek szerint az EU-t ideológiai motívumok is vezérlik a vakcinabeszerzésben.
Azzal a gondolattal kapcsolatban, miszerint a vakcinabeszerzéssel Brüsszel azt kívánja felmutatni, hogy az EU közössége erősebb, mint tagjai egyenként, és működőképes központosított államként, a kormányfő elmondta, hogy minden stratégia annyit ér, amennyire sikeres, és ahol a közös fellépés vezet eredményre, ott együtt, ahol pedig a „nemzeti út” sikeres, ott ezt az utat kell választani.
„Most együtt akarunk valamit elérni, amit önállóan mindenki nyilvánvalóan sikeresebben meg tudott volna oldani, lásd Nagy-Britanniát vagy Szerbiát” – jegyezte meg Orbán Viktor.
Arra a felvetésre, hogy számos kormány szerint csak egyesült erővel lehet állni a versenyt Amerikával, Oroszországgal és Kínával, hangsúlyozta, hogy nem támogatja azokat, akik vissza akarják hozni a hidegháborút, és azt vallja, hogy Oroszország és Kína sokkal inkább „nagy lehetőség Európának”, ezért „keresnünk kell az együttműködés érdekeinket szolgáló formáit”.
Európa gazdasági helyzetéről elmondta, hogy míg „nálunk, Közép-Európában jól mennek a dolgok”, a gazdasági adatok „kitűnőek”, az államháztartás „a legnagyobb rendben van”, a „munkaközpontú politikánk csaknem teljes foglalkoztatottságot” eredményezett és „jól haladunk a digitalizációval”, Nyugaton „túlságosan a szocializmusra emlékeztető gazdaságpolitika” érvényesül, adóemelésekkel, a beruházásokat és a vállalkozásokat hátráltató bonyolult szabályokkal.
„Az EU-nak sokkal erősebben kellene törekednie versenyképességének javítására, de sajnos csökken részaránya a globális gazdasági teljesítményben, ami aggodalommal tölt el bennünket” – mondta Orbán Viktor.
A kormányfő a migráció ügyével kapcsolatban egyebek között elmondta, hogy az EU politikája „téves felfogásra épül”, valamint „illúziókat kelt a háborús térségekben élőkben”, és így „temetővé változtatta a Földközi-tengert”.
Arról is szólt, hogy Magyarország „erőteljes családpolitikai intézkedésekkel” kíván megbirkózni a demográfiai kihívásokkal, „és nem bevándorlók behívásával”.
Hangsúlyozta: „a németek ránk akarják kényszeríteni a befogadás politikáját (Willkommenspolitik), amire nemet kell mondanom”.
Kifejtette: a magyarok természetesen tiszteletben tartják a németek felfogását a hazájukról és nemzetükről, illetve ezen fogalmak és a keresztény értékek kapcsolatáról, és csupán viszonosságot, a magyar önmeghatározás tiszteletét kérik tőlük.