Agrárkamara: betegségnek ellenálló gesztenyefajták termesztésével emelhető lenne a termésmennyiség

A hosszú távú, kiegyensúlyozott gesztenyetermés érdekében a betegségekkel szemben ellenállóbb fajták nemesítésére és termesztésére lenne szükség a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szerint.

A NAK szombati közleményében kiemelte, hogy bár az utóbbi két évben stabilizálódott a szelídgesztenye-termőterület, a fákat kártevők tizedelik, leginkább a szelídgesztenye kéregrák károsítja, de a gubacsdarázs is komoly károkat okoz. 
    A termőterület 2017-ben 210 hektár volt, tavaly 215,5 hektárra emelkedett, idén nem változott. A legnagyobb termőterületek Nyugat- és Dél-Dunántúlon vannak. 
    Az utóbbi években az országos éves termésmennyiség 239 és 511 tonna között alakult, ennek nagy részét főként a ligetes szórványgesztenyések és vadállományok adják.
    Az Európai Unióban a legnagyobb szelídgesztenye-állomány Olaszországban található, továbbá Franciaországban, Spanyolországban, Görögországban és Portugáliában is termesztik még nagyüzemi szinten. A 2017-es adatok alapján Olaszország a legnagyobb uniós termelő 52 ezer tonnával, világviszonylatban pedig – szintén 2017-es adatokat tekintve – Kína áll az első helyen 1,9 millió tonnával. A világ országainak rangsorában Magyarország a 17. helyen áll 511 tonnával – tették hozzá. 
    Kitértek arra is, hogy a friss szelídgesztenye általában októbertől márciusig kapható a boltokban és a piacokon, illetve a gesztenyemassza egész évben megtalálható az üzletek fagyasztó pultjaiban. A belföldi termesztés nem fedezi a feldolgozóipar és a fogyasztás magas igényeit még kedvező időjárás, minimális kártevő és kórokozó kártétel esetén sem, ezért az ország behozatalra szorul, amely elsősorban Olaszországból érkezik.